A halloween eredete a kelta újévet megelőző estén tartott, nyárbúcsúztató-télváró ünnepre, a samhainra vezethető vissza, amikor a legendák szerint elmosódott az élők és holtak világa közti határ, és visszatértek a holtak szellemei. A samhain során a kelták állatbőrbe öltöztek, és egy hatalmas, druidák által megrakott tábortűz köré gyűlve jósoltak, és áldozatokat mutattak be az isteneknek.
A kelta területeket meghódító rómaiak két ünnepe, a halottaknak emléket állító feralia, és Pomona, a gyümölcs istennőjének napja is összeolvadt a samhainnal.
A 8. században III. Gergely pápa november 1-jét mindenszentek napjává nyilvánította, később pedig a halottak napjával vált teljessé az ünnepkör. A keresztény rítusok a kelták körében is fokozatosan összeolvadtak a régi szertartásokkal. A középkorban a mindenszenteket (All Hallows Day) megelőző estét All Hallows Eve-ként kezdték emlegetni, amely az idők során Halloweenre egyszerűsítettek.
A „cukrot vagy csínyt!” szokása a középkori Angliából származik. Halottak napján a szegény emberek házról-házra járva élelemért könyörögtek, amiért cserébe a purgatóriumban ragadt lelkekért imádkoztak.
A halloween két fő jellegzetessége, a „cukrot vagy csínyt”, és a beöltözés a 19. század második felében honosodott meg az USA-ban az angol és ír bevándorlóknak köszönhetően. A 19. században a burgonyavész elől az USA-ba menekülő írek nagymértékben hozzájárultak a halloween széles körben történő elterjedéséhez.
A halloween a 19. század végére egyre inkább elvesztette vallási jellegét, és az 1920-30-as évekre egy teljesen szekuralizált, a mai formájához nagyon hasonló ünneppé vált.
A világon több ezren szenvednek a samhainopfobia nevű betegségben, amely a halooweentől való irracionális félelmet jelenti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése